Továbbra is béremelést követelnek az állami egyetemek dolgozói
Az egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, leveleikre pedig több mint hetven napja nem kapnak választ.
Az egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, leveleikre pedig több mint hetven napja nem kapnak választ.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 17-én ismét a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak. Konkrét eredmény nem született, de a szakszervezeti dolgozók szerint már tisztábban látják a helyzetet az érintettek.
Béremelést követelnek az állami fenntartásban maradt egyetemek oktatói, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint egységes bértáblára lenne szükség.
Többek között a képzési normatívák azonnali 50 százalékos emelését és inflációkövető éves emelés bevezetését követelik.
Jó lenne, ha ellenség helyett partnerként kezelné őket és a korrekció lehetőségét látná bennük.
Ő mentette fel a két eljárás alá vont egyetemi vezetőt a protekciós etikai ügyben.
Az állami egyetemek tanársegédeinek alapbére alacsonyabb, mint a 2023-as minimálbér – erre hívták fel a figyelmet ELTE-s dolgozók szerdán. Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az alapítványi egyetemeken valamivel jobb a helyzet, de nagyok a különbségek: könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik intézményben bruttó 340 ezer, egy másikban 550 ezer forintot lehet keresni.
Az ELTE már bejelentette: az idei őszi szünet decemberben lesz. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete most közleményben kéri a kormányt arra, hogy haladéktalanul biztosítson forrást az egyetemek folyamatos működéséhez.
Azonnal és radikálisan változtassanak az oktatáspolitikájukon, emeljék meg a pedagógusok fizetését, és gondolják újra a munkaterhelést – ezt követeli a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményben kifogásolta a Budapesti Corvinus Egyetemen nemrég megszavazott átalakítások mikéntjét.
Egyre több szakszervezet áll ki a pedagógus-érdekképviseletek mellett, így támogatják a sztrájkra készülő tanárokat.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének pécsi egyetemi szervezete és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is szolidaritását fejezi ki a pedagógusok január 31-i figyelmeztető sztrájkjával kapcsolatban.
Megfelelő munkakörülményeket, méltó bérezést és „a kizsákmányoltság megszüntetését” követeli a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), amely támogatja a pedagógusok január 31-i sztrájkját.
Nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók kapnak havonta. Nem sok olyan ország van az EU-ban, ahol a magyar béreket is alulmúlják.
A kormány két lépcsőben ígért fizetésemelést a felsőoktatási dolgozóknak, az első részt hamarosan meg is kapják.
Mély a szakadék a Mathias Corvinus Collegium külföldi vendégoktatóinak és a magyar egyetemi oktatók bérezése között. A probléma nem az, hogy a vendégoktatók keresnek túl sokat, inkább a magyar oktatók szeretnék ehhez az összeghez igazítani saját fizetésüket.
Hatalmas különbségek vannak az állami egyetemek oktatóinak osztott fizetések és a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon kiosztott vendégoktatói ösztöndíjak között.
Sokan osztották meg a Facebookon annak az egyetemi docensnek a posztját, aki arról írt: 192 ezer forintot keres doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel.
Januárban szavaztak, áprilisban megjelent a modellváltók listája, az alapítványt mégis az utolsó pillanatban sikerült csak bejegyezni.
Egyelőre nem lát költségvetési garanciát az egyetemi-főiskolai dolgozók szeptemberre és januárra ígért kétszer 15 százalékos béremelésére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Pedig a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot.